Pofátlan Ingatlanos Jutalékok. 

Egy ehhez hasonló című klikkvadász cikk indította el bennem, hogy kevésbé felületesen járjak utána, hol a legjobb ingatlanosnak lenni. Mondjuk egyértelmű, hogy Észak-Koreában, ha Kim Dzsongun a spanod és kizárólagosba behozod a párttitkár-rang alattiak kunyhóit. Valószínűleg elég jó értékesítési rátával rendelkeznél, mert vagy beadják, vagy a hurkástarkójú spanod kilövi őket a napba. Picit pusholós technika, de hát “arccal a gázsi felé”.

Egyébként az említett cikk %-okban hasonlította össze, hogy mi szittya kégli-kufárok mennyire is egy szarházi népség vagyunk, hogy 3-5% közötti jutalékot kérünk el, amikor a Brit , Holland és Svéd kollégák 1,5%-kal is beérik.

Persze arról nem szólt a cikk, hogy angliában több százezer fontot kérnek egy földbe vájt gödörért, ami 10 évig latrinaként szolgált, közvetlenül azután, hogy szenet lapátoló tífuszos, rettenetes barkójú matrózok laktak volna benne. Szóval nem mindegy, hogy az itthon átlagként tekinthető 15 milliós otthon után zsebelsz be 3 %-ot, vagy az ott szintén átlagként tekinthető 100 milliós ingatlan után teszed el a “szerény” kis 3 milliódat.

És talán még egy tényezővel bővíteni kellene a képletet! Mégpedig azzal, hogy mit tudsz vásárolni a felmarkolt jutalékból. Mert állhat sok nulla a kitöltött számlán, ha az az adott helyi valutában éppen annyira elég, hogy abból a benzinkúton, a kasszás szájából kikotort turbó rágon kettőt rágcsálhatsz. És mivel lehet a legjobban a vásárló erő paritást mérni, ha nem a Big Mac index-szel? Na de az meg mi is?

Az Economist 1986 óta alkalmazza ezt a mérőeszközt. A számítás meglehetősen egyszerű: a világ sok országában árult McDonald’s-termék dollárra átszámolt helyi átlagárát veszik az áru- és szolgáltatásárak összehasonlító mércéjének, mondván: e termékben minden országban nagyjából ugyanazok az összetevők vannak, így egyszerű vele számolni. Emiatt a Big Mac alkalmas annak mérésére, hogy hosszabb távon mennyire érvényesül a vásárlóerő-paritás elvileg árfolyam-kiigazító – így értékkiegyenlítő – hatása az egyes térségekben kapható azonos szolgáltatási és árutermék-kosaraknál

Szóval a bing-dex, azaz a boldog ingatlanos indexe, a következő képlet alapján számolható ki:

átlag ingatlan értéke / adott ország átlag jutaléka / adott ország big mac ára = bing-dex

Ennek tükrében a magyar bing-dex 505 ponton áll, azaz a 15 milliós átlagos ingatlan eladása után járó 3%-ból, avagy 450.000 Ft-ból, ennyi 890 Ft-os Big Mac-et tudunk venni.

Ezzel szemben egy angol kolléga a 1,5%-os jutival is 1605 pontos bing-dex-szel (300%-kal) veri az itthoni mezőnyt, ha a Guardian 288.000 fontos átlag brit ingatlanárát vesszük alapul és 2,69 fontos Big Mac-kel számolunk. Ráadásul angliában sem ritka a 3% körüli jutalék, de úgy már a 3200 pontos bing-dex kifejezetten frusztrálóan hatna.

Ennyit a pofátlan magyar jutalékokról. Ha van türelmed és időd, pár bing-dexet te is kiszámolhatnál, amit itt, vagy a blogon kommentbe be is szúrhatsz.

By | 2016-10-19T00:03:12+00:00 October 11th, 2016|Categories: Értékesítés, Ingatlanpiac, Uncategorized|Tags: , |