Gyere be velünk a Corvin áruház felújítására

Bementünk és múltat idéztünk a felújítás alatt álló 100 éves Corvin áruházba Koniorczyk Borival a hosszúlépés.járunk? társalapítójával. Berjártuk a pincéjétől a tetejéig és mindeközben beszéltünk az 1926-os nyitásról, a belső kialakításáról, a háború utáni időkről , a Corvin tetőről, a MüSziről és mindenről, ami az elmúlt 100 évében történt az épülettel. Gyere és tarts velünk ebben a nem mindennapi utazásban! Hosszúlépés.járunk? https://hosszulepes.org/hu

Oszd meg mással is!

Gyere be velünk a Corvin áruház felújítására2022-04-07T09:43:36+00:00

Hol adunk el ingatlant valójában?

Ez a bejegyzés azért született meg, mert nem akartam ezzel a témával foglalkozni. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor ez itt most mi?

1,5 héttel ezelőtt a similarweb felületéről összegyűjtöttem a novemberi statisztikákat, a különböző ingatlanhirdetési szájtokról, és idő hiányában nem akartam ezzel foglalkozni, úgyhogy nyersen a táblázatot publikáltam a Kalmár Kantin 3000 ingatlanosának, ami annyira jól sikerült, hogy mindenki leszarozta, elküldött fejben mindenhová, majd anyámat is, majd ugyanezt megtette szóban és írásban.

Így úgy gondoltam, ha ez ennyire kényes téma, akkor picit masszírozzuk meg ezt a területet, ezért készítettem egy egyszerű felmérést, ahol annyit kérdeztem meg, hogy a tényleges eladások hány %-a jön egy-egy hirdetési felületről.

A kérdés azért volt így feltéve, mert ha a saját szubjektív tapasztalatomat hozhatom ide példának, egy eladásra szánt ingatlanra pl a facebookról, sokszor az érdeklődők 50%-a érkezik, de annyira rossz konverzióval, hogy egy kisebb szájt is sokkal jobban teljesít. Kicsit sarkosan fogalmazva, hiába hoz nekem egy szájt 100 érdeklődőt, ha soha nem adok el egyiknek sem. Azaz a hirdetési felületeken sem egyenlő a minőség a mennyiséggel. 

A mindenkit felzaklató adatok egyébként így néztek ki:

 

Szóval ezért a táblázatért senki nem lelkesedett, illetve egész jó kis vita alakult ki, hogy a similarweb a visits alatt, egyedi látogatót, vagy oldalletöltést mér. Én az ingatlan.com magas számából indultam ki, mert nem éreztem azt, hogy 9 millió magyar havonta az oldalukat bújná, így az oldalletöltés mellett tettem le a voksomat, ami közelebb állhat a valósághoz.

A méhkas annyira felbojdult, hogy ideje volt a gépház alá nézni. (teljes képzavar) Ha senkinek nem tetszenek az oldalletöltések összehasonlítása, akkor nézzünk meg egy sokkal fájdalmasabb részt, hogy honnan jönnek ténylegesen a vevők.

A felmérést 171-en töltötték ki, ami picivel több, mint a Kalmár Kantin 5%-a, úgy gondoltam ez az a minimális mintavétel, amivel már lehet következtetni dolgokra. Nyilván nem transzparens, de én elégedet vagyok vele.

Az adatokat innen mindenki elérheti, hogy azt magyarázzon bele, amit szeretne: hol adunk el

Ahogy egy sorral feljebb írtam, rengeteg értelmezése lehet a táblázatnak, én két dolgot olvastam ki belőle. Azt, hogy hány % hirdet az adott felületen és azt, hogy az eladások hány %-át hozza a felület. Az utóbbinál az összes válaszban megadott százalékpontokat osztottam el, az egyes felület össz százalékpontjával.

Sok magyarázatot nem igényel a táblázat, jól látható hogy a com 9 millió oldalletöltésével, ráült a hirdetési piacra és az eladások picivel több mint a feléért felel, de az is jól látható, hogy a saját oldalak és a facebook az eladások majdnem 30%-át hajtja fel a megkérdezetteknek. A fennmaradó pár százalékon a többi szájt osztozik.

Fontos megjegyeznem, hogy ez a felmérés az internetes eladásokat célozta meg, rengeteg más forrást nem érintett, akár a belső rendszerekből kiajánlott ügyfeleket, vagy a molinókat, hirdetőtáblákat, falragaszokat, régi befektetőket. 

A témával kapcsolatban, nem fogom a cikket átírni, minden piaci szereplőnek a fenti táblázatból lehetősége van azt kiolvasni, amit szeretne és itt, a cikk alatt fogom ezeket az értelmezéseket közölni, amennyiben bárki is élni szeretne ezzel a lehetőséggel:

 

Hol adunk el ingatlant valójában?2021-02-04T12:07:45+00:00

Hideghívás – minden, amit mi tudunk róla

Másfél órába próbáltuk belesűríteni mind azt, amit hideghívásról megtanultunk. Hogyan kezdj neki, milyen statisztikákkal dolgozunk, apró trükkök, hogy könnyebben rávedd magad, hogyan kezeld a kudarcot, hogyan építsd fel a szkriptedet és számtalan más dolog, ami fontos lehet annak, aki hideghívásra adja a fejét.
Illetve egy vendéget is hívtunk Sándor Peti személyében, aki a Zepternél kezdte az ipart és úgy lett ingatlanos.
A mikrofonnál: Szűcs Attila, Görzsöny Péter és Csorba Dániel

Hideghívás – minden, amit mi tudunk róla2020-09-10T11:10:48+00:00

Útravaló ingatlanosoknak 2020-ra!

Kedves barátaim, kollégák, kalmárok!

Boldog új évet kívánok nektek! Remélem 2020-ban a kis(nagy?) ingatlanpiaci megtorpanástól függetlenül, mindenkinek 8 számjegyű lesz a bevétele és kimaxoljátok a KATA adta lehetőséget, aki meg igazi jampi, kimaxolja a KIVÁ-t is. 

Lehet hogy csökkenni fog a kereslet, de pont az ilyen időkben lesz az eladói oldalon még nagyobb szükség az ingatlanosokra. 

Szóval az elkövetkezendő időszakban, az ingatlanos feladatai között nagyobb részt fog kivenni az, hogy a tulajdonosoknak részletesen elmagyarázzák azt, hogy olyan piacra lépnek be, ahol már nem fognak mindent megvenni, amin kilincs van. 

Szót kell ejteni arról is, hogy a kínálati árak még a bika piac idején sincsenek köszönő viszonyban a realitással, a jelenlegi fordulópontnál pedig a magánszemélyek lassú reakciói miatt, még jobban ki fog nyílni a kínálati és az eladási ár közötti olló. 

A változó ingatlanpiaci helyzet meg fogja nehezíteni a beárazást is, amire szintén fel kell készíteni a tulajdonosokat, mivel piaci becslések folyamán kínálati árakból indulunk ki (a NAVos börleszkbe illő adatokat meg se említeném), így az éppen aktuális áralkura vonatkozó százalékok meghatározása erősen szubjektív. Magyarán az árcsökkentésre való esélyt szintén már a kezdetekkor érdemes lesz sulykolni.

Az új kihívások egyike lesz a csökkent keresletből adódó, jobb vevői alkupozíció helytálló kezelése is. 

Mivel végig ingatlanoztam a 2008-as válságot, így tudom, hogy ennek a méregfogát, a megfelelő árazással simán ki lehet húzni. Ergo egy jól beárazott ingatlan körül még akkor is lesz fluktuáció, amikor lángol a fél város és Mészáros Lölö Belizebe repül egy honvédségi repülőgépen, 4 tonna aranyrúddal a fedélzeten. És ha van fluktuáció, avagy megfelelő vevői érdeklődés, akkor nem leszel rászorulva, hogy minden hasra ütött árajánlattal el kezdj foglalkozni. 

És még valami!

KIZÁRÓLAGOSSÁG!

Ha valamivel igazán lábon tudod lőni magadat és a vészterhes időkben megfejeled a problémáidat, akkor erre tökéletes az általános szerződés. 

Mert csökkent keresletnél nem elég, hogy nehezebb eladni egy ingatlant és vért izzadsz, hogy eladd a helytálló ár ideáját, de még azzal is kell hadakoznod, hogy a másik közvetítő:

  • a radiátorra ragasztott turbó rágóval hirdeti a kecót
  • az anyja hálóinges képével hirdeti a kecót
  • azt mondja, hogy hazudsz és amúgy 4 millióval többért el lehet adni
  • elhajtja azt a vevőt, akinek te simán el tudtál volna adni
  • elhajtja a megbízót és így téged is elküldenek a f.szba
  • rászervez a bemutatásodra
  • áralku után kiderül, hogy előbb kivitte a vevőd anyjának a testvérét, így ő is tartja a markát

Szóval, ha nem akarsz egy tuti gyomorfekélyt, akkor kezdj el kötni kiemelt szerződéseket. 

Mint említettem a 2008-as válságban már aktív értékesítő voltam és ugyan az első pár évbe majdnem beletört a bicskám, de elkezdtem magam fejleszteni és a hibáimból tanulni. Többek között újra kizárólagos szerződéseket kötni, és ennek köszönhetően már az első év is igen bizakodó bevételekkel zárult, pedig már majdnem lángolt a város és akkor még sehol nem volt a blogom, vagy a youtube csatornám.

Ezt nem arra akartam kihegyezni, hogy mennyire fasza gyerek vagyok, hanem hogy megfelelő előkészülettel, tudással, a közeledő lejtmenetnek nem kell megérződnie a bevételeiden, csak annyit kell tenned, hogy az értékesítési folyamat más területeire kell több figyelmet szentelned. 

Legyen sikeres a 2020-as éved!

Csorba Dániel 

Útravaló ingatlanosoknak 2020-ra!2019-12-31T15:18:09+00:00

Hogyan alkudj bármire

Ha valaha meg akartál vásárolni valami olyat, ami a boltok polcain nem volt megtalálható (pl. egy bézs színű, lamantin testű gumicsacsit), akkor már találkoztál áralkuval, és mint minden jó sztori, ez is csak egyféleképpen érhetett véget: átba.., azaz átveréssel.

Tegyük fel, hogy megvetted a gumicsacsit. Felnyitod a belsejét “miért ne?” alapon és meglátod benne a fél kiló hasist. Ezt persze azonnal elkezded értékesíteni a feketepiacon, ahol vevőt is találsz rá. Sajnos az adásvétel után rájönnek, hogy az nem hasis volt, hanem a gumicsacsi kiegyensúlyozására használt kávézacc, amitől egy kicsit ugyan élénkebbek lettek, de rohadt pipásak is. Úgyhogy elmennek és felbérelnek egy 40 fős bhutáni halálosztagot, pedig a bhutániak eléggé lagymatag vérmérsékletűek, ráadásul buddhisták is. Ezért egy lemezjátszóval a hónuk alatt mennek utánad, majd három héten át egy fehér hokedlihez kötözve kényszerítenek arra, hogy egész nap krumpliból faragott furulyán hallgasd a Sandstormot.

Azért, hogy ez ne történhessen meg veled, most elmondom, hogy mi az áralku.

Az áralku során általában két dolog cserél gazdát:

  1. Maga a termék
  2. Az érte adott készpénz.

Minden olyan szarság, amit hallhatsz az áralkunál, erre a két dologra összpontosul. Azaz

  1. Miért nem tudnak többet fizetni
  2. Miért nem ér többet maga a termék.

Nézzük először a vevő oldalát. Az ‘A hó végéig valamiből meg is kell élnem…!’ című balladát ezerféleképpen ismerjük.

  1. “Anyámtól ennyi zsebpénzt kaptam..”
  2. “A bank nem ad többet 50 milliónál…”
  3. “Ennyit kaptunk a … eladásából…”

A leggyakoribb persze a felmenőkre való hivatkozás, illetve a rájuk való esküdözés annak kapcsán, hogy a likviditási problémák igenis valós eredetűek.

Egy a lényeg: mindig valamilyen élethelyzetre próbálnak hivatkozni azért, hogy lejjebb nyomják az árat. Simán lehet, hogy valós indok áll a háttérben, de az eladás, illetve a piac szempontjából ez akkor is huszadrangú tényező!

Hiszen te ugyanúgy el tudod adni másnak is, akinek például nincsenek ilyen problémái. A termék értékesítésének a szempontjából ez kb. annyira releváns, mintha a foci válogatott azzal takarózna, hogy Kovács néni a Rottenbiller utca 2-ben nem 16:9-re nézte a focimeccset, és még a leandert is odatolta a tévé elé. Azért érzed te is, hogy kicsit necc…

Egyébként azzal semmi gond, ha le szeretnéd alkudni valaminek az árát. Csak akkor olyan dolgokkal állj elő, ami a termék szempontjából valóban releváns: ami pedig magának a terméknek a reális, piaci ára.

Itt jöhet a kérdés, hogy mi az a ‘reális ár’?

Sokak szerint az, amin megveszik.

Szerintem ez BULLSHIT! Ha ez igaz lenne, akkor az értékbecslők és becsüsök igazán nagy szarban lennének.

Ahhoz ugyanis, hogy egy terméknél piaci árról tudjunk beszélni, több dolognak is kell teljesülnie:

  1. Legyen aktív kereslete és kínálata az adott produktumnak azaz piaca;
  2. Az információnak akadálytalanul kell eljutnia minden szereplőhöz;
  3. Maguknak a termékeknek nem lehet minőségbeli eltérése;
  4. A termék piacát nem korlátozhatja hely-, és időbeli eltérés.

Ez azért is fontos, mivel a vásárlók az azonos minőségű termékeknél a legalacsonyabb árral rendelkezőt fogják választani, így az eladók, ha üzletet akarnak kötni, kénytelenek ahhoz közelíteni. Ezért egy idő után a kereslet és kínálat hatására az árak egységessé válnak, majd kialakul a piaci ár. Ebből látszik, hogy két fél között kialkudott ár nem az adott szereplőktől függ, hanem az összes piaci résztvevőtől, illetve minden hasonló terméktől, ami gazdát cserél.

Tehát, ha alkudni szeretnél valamire, akkor így tudod megnézni, hogy mi a reális ára.

Ha pedig eladni szeretnél, akkor is így. Hiszen mibe tudsz beleesni? A túlárazásba, ahol gyakorlatilag saját magaddal cseszel ki. Minél jobban túlárazol valamit, annál kevesebben fognak felhívni vagy rádklikkelni a potenciális vevőid közül. Persze megint csak a tömegcikkeknél maradva, a gumicsacsi még mindig belefér. Nem beszélve arról, hogy kiheréled teljesen az ügyletedet. Ugyanis, ha az normális piaccal rendelkezik és nem egy egyedi, akvamarin kék, tádzsik teveszőr kabátról beszélünk, akkor szép számmal fognak áramlani a versenyzők. Hogyha valaki mocskos módon aláígér az áradnak, akkor nyugodt szívvel elküldheted melegebb éghajlatra, mert tudod, hogy a következő héten úgyis jön a következő vásárló.

Ha te vagy a vevő és látsz egy 100%-osan reális áron hirdetett terméket, akkor ne szarozz! Vedd meg minimális áralkuval vagy akár vedd meg árában. Csak azért, hogy a melóhelyeden megtapsoljanak, hogy a gumilamantin árából le tudtál alkudni 10%-ot, nem érdemes egy jó dealt elhalasztani. Pláne, hogyha gumilamantinról van szó…

Na, de mi van akkor, ha indokolt az áralku? Mire hivatkozz?

Csakis a termék kondíciójára, azaz sérülésekre vagy a piacon fellelhető többi termék árára. Mindegy is, de egy valamit soha ne tegyél: ne fikázz! Azzal még embert nem győztek meg. Szagolgasd, tapogasd meg, járd körbe, lásd, hogy milyen a termék állapota. Ha nem értesz hozzá, szólj egy barátodnak! Ha ő sem, akkor kérj fel szakembert! Ha viszont ő sem, akkor valami kísérleti kütyüt szeretnél megvásárolni, ami félúton van az okkultizmus és a magkémia között. Ne vegyél ilyeneket, mert se aludni nem fogsz tudni tőle és az is lehet, hogy illegális.

Valószínűleg az eladó nem hasraütésszerűen lőtte be a termék árát, így itt is két indíték lehet:

  1. Valamilyen élethelyzet;
  2. Hibásan becsülte meg a termék reális árát.

Itt kell a hibalista és a javítási költség, hogy lássa, mi a valós.

Ha pedig ezzel is megvolnál, akkor végre hazaviheted álmaid lomját porosodni az ágy mellé, a polcra, a kanapéba vagy a nagymuterod szobájába, és amikor végre belátod, hogy eleve semmi szükséged nem volt rá, inkább odaadod a legutáltabb rokonodnak Karácsonyra.

Ha eladtál valamit, akkor van egy gyűlölt mondat, amitől legalább olyan epilepsziás roham tör rám, mint amikor a Gyűrűk urában a sötét úr nevét említik a hobbitoknak:

  • Mi az alja? Mennyit enged a feléből?

SOHA NE KÉRDEZD MEG! Ezeket fejben intézd el valami Tom&Jerry-s, hatalmas fakalapácsos zúzással. Utána meg közöld, hogy nehogy már az eladó alkudja le a saját portékáját!

Az áralku tehát röviden:

  1. Törekedj rá, hogy a másik oldal is jól járjon!
  2. Áruld piaci áron!
  3. Ne hivatkozz anyagi körülményekre! Ez csak az amatőröknél jön be.
  4. Mindig hasonlítsd össze a többi alternatívával!
  5. Hivatkozz hibákra!
  6. Tudd, hogy mi a reális ára, és tudj mellette érvelni!
  7. Sose kérdezd, hogy mi az alja?
  8. SOHA NE FIKÁZZ!

A videómat Mónos Eszter öntötte blogba, amit nagyon köszönök neki, jobb lett mint amire számítottam.

Hogyan alkudj bármire2019-05-05T15:07:01+00:00

Bízz meg minél több ingatlanost!

Több ingatlanossal gyorsabban kel el az ingatlanom és nagyobb is az esélye, hogy vevőt találjak.

Sok tulajdonos szokott ezzel a kijelentéssel élni. De nézzük meg mennyire ül ez a valóságban.
Ahhoz, hogy eladj egy ingatlant mindenképpen szükséged lesz vevőre!
Két fajta vásárló létezik, a passzív és az aktív vásárlók. Aktívak azok akik tudják hogy ingatlant szeretnének vásárolni és sok esetben pontosan tudják, hogy milyet, és vannak a passzív vásárlók, akikben „lappang” a vásárlói kedv és egy inger hatására döntenek a vétel mellett, ez az inger lehet egy beszélgetés során egy lakásról áradozó jóbarát, vagy egy bevillanó facebook hirdetés.

Abban szerintem mindenképpen megegyezhetünk, hogy a passzív vásárlók igen kis százalékát képezik a piacnak. Ha tervezhető eladásban gondolkozunk, akkor mindenképpen azokra az aktív vásárlókra érdemes számolnunk, akik keresik az ingatlan vételi lehetőséget, azaz hirdetéseket néznek, ingatlanosokkal beszélnek, a kiszemelt környéken kutatnak eladó tábla után.

Ebből is látható, hogy akire építeni lehet egy értékesítési tervet, azok pár behatárolt csatornán keresztül érkeznek, így érdemes ezeket sorjában végig venni, hogy milyen előnyökkel jár, ha több ingatlanos van egyszerre megbízva.

Hirdetési felületek.

A piac 80-90%-áért 5-6 portál felel, amiknek a lefedése egy ingatlanos számára még akkor sem lehet megterhelő kifizetni, ha mindegyiken prémium/kiemelt hirdetésekkel dolgozik. Tehát, ha több ingtlanost bízunk meg, ezeken a felületeken ugyanabban a találati listában többször fog megjelenni az otthonunk, ami első pillantásra jól hangzik, de nem fog több vásárlót beterelni a portál felületére. Tehát, ha 10 olyan vásárló böngészik hasonló ingatlan után mint a miénk, akkor az a 10 ingatlanos között fog eloszlani, akiket megbíztunk az értékesítéssel.

Nagyobb esély a klikkelésre!
Általában ez az egyik érv, ha több ingatlanossal hirdetjük az otthonunkat. Ez igaz!
De ha 10x annyian hirdetik, nem 10x annyian fognak a hirdetésekre klikkelni. Egy kiemelt és számos kiemelt hirdetés közötti klikkszám, nem hiszem hogy 10-20%-nál több lehet, és azok akiket végül a többedszeri megjelenés és legális spammelés meggyőz, nem a potens vásárlók táborát fogják gyarapítani.

Sőt!
Egy széthirdetett lakás sokszor visszatetsző is lehet. A vásárlóknak azt a téves(vagy helytálló) információt sugallja, hogy mindenáron el akarják adni az ingatlant. Ez a felállás pedig nem a legjobb tárgyalási pozíciót vetíti előre a tulajdonos számára. A különböző árak, vagy néha becsúszó igénytelen hirdetések, pedig a legtüchtigebb ingatlanos marketingjét is megtorpedózza. Hiszen hiába csinált szép, világos képeket az ingatlanról, ha jön egy övtáskás kolléga, aki a gyerek céllövöldés telefonjával lő néhány előnytelen képet a radiátor szemszögéből. Az eladáshoz szükséges információk feldarabolását már meg se említem.

Molinó -avagy a sétáló vásárlók bevonzása

Sosem értettem, amikor egyetlen ingatlanon 5-6 eladó tábla csüng. Mi volt az elképzelés? Hogy így a sétarepülők utasai is észrevehetik, vagy ennek köszönhetően a BKV különjáratokon fogja a Nyugati pályaudvarról szállítani az érdeklődőket?

Ingatlanossal kereső vevők

Az alap elképzelés az, ha több ingatlanost bízunk meg, akkor azoknak biztos több kollégája van. Ez is igaz!
A kereszteladás, azaz amikor a vevőt is más és az ingatlant is más ingatlanos képviseli, az eladások 40-60%-át teszi ki. Ez természetesen cég függő.
De van egy jó hírem, már mindenki mindenkivel közreműködik! Nem beszélve arról, hogy egy ingatlankereső általában nem otthon ücsörög és várja hogy az ingatlanosa felhívja, ha van egy megfelelő lakás a piacon. Természetesen nem ritka ez a felállás sem, de nem hiszem hogy a vevők 10%-ánál többen keresnének így otthont. Így a fennmaradó 90% az első kettő forrásból fog az ingatlanra rátalálni(hirdetés, molino), az említett kényelmesebb 10% pedig az ingatlanosán keresztül, aki közre fog működni a megbízott kollégával, ha nem az övé a megbízás.

Tehát mit nyersz, ha több ingatlanost bízol meg egyszerre?
Több komoly vásárlót nem igazán, egy-két túristát mindenképpen, de olcsóbban kijössz, ha pilótakekszet osztogatsz a bejárat előtt és felviszel pár vadidegen járókelőt a lakásodba.
Viszont ami mindenképpen a tiéd lesz, az a teljes káosz az eladás körül, mert az ingatlanosoknak fogalmuk nem lesz a teljes képről, hiszen csak azokkal tartják a kapcsolatot, akiket ők vittek ki, a másik 9 kolléga embereiről semmit nem fognak tudni. Az áralkut, vagy a az ajánaltok versenyeztetését neked kell elvégezned. És nagyjából irodavezetővé lépsz elő, mert a hirdetések a bemutatások és az ingatlanosok koordinációjáért csak te felelhetsz.
Ha nem ez az elképzelésed az eladásról, akkor keress meg engem, vagy azt aki ezt a bejegyzést megosztotta, mert ő is osztozik ezen a szemléleten! 

Bízz meg minél több ingatlanost!2018-06-08T08:10:54+00:00

15 bitang jó ingatlanos startup!

Párszor már elmondtam, hogy ahhoz hogy jó legyél valamiben, vagy hogy te legyél a legjobb, nem kell neked lenned az elsőnek. Itt van 15 ötlet az államokból, amik több tízmillió dolláros befektetéseken vannak túl és keresik azt a módszert, ami alapjaiban fogja megrengetni az ingatlanbizniszt. Nézd át őket, nyúld le az ötletet, csináld meg és keress egy valag pénzt!

• Agentology – A ügyfél minősítő-követő platform, ami segít abban, hogy magasabb %-ban legyenek jövedelmezőek az ügyleteid.   (San Diego, California)

• Boost by HomeSpotter – Közösségi hálókon hirdeti meg a megbízásaidat. (Minneapolis)

• BrokerSumo – CRM rendszer ingatlanirodáknak (San Jose, Calif)

• Brokers Technology – Ingatlanosok által fejlesztett aplikáció, ami az eladás mozzanatait teszi nyomonkövethetővé. (St. George, Utah)

• Carey – Facebook chatre fejlesztett bot ingatlanosoknak, ami ügyfelet generál az érdeklődőkből (Newport Beach, California)

• Hurdlr Inc. – Üzleti kiadásokat követő aplikáció (Bethesda, Maryland)

• ListingZen – CRM rendszer ingatlanosoknak. Segít az ingaltanok nyilvántartásában, megszervezi a napi utazásodat az üzleti találkozóidhoz, nyomon követheted a pénzügyeidet, egyszóval mindent tud, amire egy ingatlanos cégben szükség van.

• myPlanit – Egy olyan program, ami katalogizálja és elemzi az ingatlanos tevékenységét(New York City)

• RealtyMe – Tulajdonosoknak segít az ingatlaneladás folyamatát nyomonkövetni (Camarillo, California)

• Remzy – Segít az ügynökségeknek abban, hogy olyan tulajdonosokkal tudják felvenni a kapcsolatot, akik nincsenek még a piacon, viszont olyan ingatlannal rendelkeznek, amire az irodának van fizetőképes vásárlója (Miami, Florida)

• Snap21 – Cégeket segít ahhoz, hogy az elégedett ügyfeleik által írt ajánlásokat promotálni tudják, jövendőbeli ügyfelek felé (Lancaster, Pennsylvania)

• Structurely – Eladó ingatlanokat generál az ingatlanos ügyfeleiknek (Johnston, Iowa)

• Transported – eladó ingatlanokat virtuális valóságba ülteti át, így VR sisakkal otthonról megnézheted a kégliket (Los Angeles)

• VimChat –  ingatlanosok és vásárlók közötti kommunikációra fejlesztett chat-alkalmazás

• VirtualAPT –Egy olyan cég, akik távirányítású robotokra aplikálnak 360 fokban látó kamerákat, így a világ bármely részéről tudsz ingatlanokat “élőben” nézni(Brooklyn, New York)

Érdekel az ingatlan biznisz? Szeretnél értesítést kapni az új cikkekről?

Nincs más dolgod, mint megadni az emailcímedet és ha új bejegyzés jelenik meg az oldalon, én azonnal elküldöm neked!

15 bitang jó ingatlanos startup!2017-07-25T22:30:03+00:00

Pofátlan Ingatlanos Jutalékok. 

Egy ehhez hasonló című klikkvadász cikk indította el bennem, hogy kevésbé felületesen járjak utána, hol a legjobb ingatlanosnak lenni. Mondjuk egyértelmű, hogy Észak-Koreában, ha Kim Dzsongun a spanod és kizárólagosba behozod a párttitkár-rang alattiak kunyhóit. Valószínűleg elég jó értékesítési rátával rendelkeznél, mert vagy beadják, vagy a hurkástarkójú spanod kilövi őket a napba. Picit pusholós technika, de hát “arccal a gázsi felé”.

Egyébként az említett cikk %-okban hasonlította össze, hogy mi szittya kégli-kufárok mennyire is egy szarházi népség vagyunk, hogy 3-5% közötti jutalékot kérünk el, amikor a Brit , Holland és Svéd kollégák 1,5%-kal is beérik.

Persze arról nem szólt a cikk, hogy angliában több százezer fontot kérnek egy földbe vájt gödörért, ami 10 évig latrinaként szolgált, közvetlenül azután, hogy szenet lapátoló tífuszos, rettenetes barkójú matrózok laktak volna benne. Szóval nem mindegy, hogy az itthon átlagként tekinthető 15 milliós otthon után zsebelsz be 3 %-ot, vagy az ott szintén átlagként tekinthető 100 milliós ingatlan után teszed el a “szerény” kis 3 milliódat.

És talán még egy tényezővel bővíteni kellene a képletet! Mégpedig azzal, hogy mit tudsz vásárolni a felmarkolt jutalékból. Mert állhat sok nulla a kitöltött számlán, ha az az adott helyi valutában éppen annyira elég, hogy abból a benzinkúton, a kasszás szájából kikotort turbó rágon kettőt rágcsálhatsz. És mivel lehet a legjobban a vásárló erő paritást mérni, ha nem a Big Mac index-szel? Na de az meg mi is?

Az Economist 1986 óta alkalmazza ezt a mérőeszközt. A számítás meglehetősen egyszerű: a világ sok országában árult McDonald’s-termék dollárra átszámolt helyi átlagárát veszik az áru- és szolgáltatásárak összehasonlító mércéjének, mondván: e termékben minden országban nagyjából ugyanazok az összetevők vannak, így egyszerű vele számolni. Emiatt a Big Mac alkalmas annak mérésére, hogy hosszabb távon mennyire érvényesül a vásárlóerő-paritás elvileg árfolyam-kiigazító – így értékkiegyenlítő – hatása az egyes térségekben kapható azonos szolgáltatási és árutermék-kosaraknál

Szóval a bing-dex, azaz a boldog ingatlanos indexe, a következő képlet alapján számolható ki:

átlag ingatlan értéke / adott ország átlag jutaléka / adott ország big mac ára = bing-dex

Ennek tükrében a magyar bing-dex 505 ponton áll, azaz a 15 milliós átlagos ingatlan eladása után járó 3%-ból, avagy 450.000 Ft-ból, ennyi 890 Ft-os Big Mac-et tudunk venni.

Ezzel szemben egy angol kolléga a 1,5%-os jutival is 1605 pontos bing-dex-szel (300%-kal) veri az itthoni mezőnyt, ha a Guardian 288.000 fontos átlag brit ingatlanárát vesszük alapul és 2,69 fontos Big Mac-kel számolunk. Ráadásul angliában sem ritka a 3% körüli jutalék, de úgy már a 3200 pontos bing-dex kifejezetten frusztrálóan hatna.

Ennyit a pofátlan magyar jutalékokról. Ha van türelmed és időd, pár bing-dexet te is kiszámolhatnál, amit itt, vagy a blogon kommentbe be is szúrhatsz.

Pofátlan Ingatlanos Jutalékok. 2016-10-19T00:03:12+00:00

Title

Elérhetőségeim

Dolgozzunk együtt!

Tudom hogy mit kell tennünk azért, hogy az ingatlanodért a legjobb árat kapjuk, az ehhez mérten legrövidebb idő alatt. Ismerem a piacot, a vevőket és tudom, hogy kell megmutatni egy ingatlanban az otthont, hogy az eladás végén mindenki azt kapja amire vágyott. A vevő az elképzelésének megfelelő ingatlant, a tulajdonos pedig a piacon elkérhető legmagasabb árat.

Ingatlanjaim