Az értékesítésnél az egyik legfontosabb skill, hogy tudj a másik fél gondolataiban olvasni. Ahogy Szun-ce mondja a háború művészetében, ha ismered a csata helyszínét, saját magadat, illetve az ellenségedet, akkor a győzelem borítékolható. Ezért is volt annyira hívogató ez a könyv meg azért, mert nincs olyan tudás, amit ne lehetne egy újabb aspektusból megvilágítani, vagy új részleteket hozzáadni.

Na de mit ígér nekünk ez a könyv? Egyrészt, hogy több mint 1 millió példányban fogyott el világszerte, ami szinte borítékolható, másrészt olyan módszerre tanít meg, amit az iró az FBI-nál és az amerikai hadseregben tanít.

A könyv két részre van felosztva. Az elsőben olyan kérdezési módszereket mutat be, ahol a másik féltől olyan információkat lehet kihúzni, amit egyenes kérdésekkel kevésbé lehetséges. Hát ennél a résznél nem jött az “AHA”- érzés.  Olyan praktikák ezek, amit egy kiterjedtebb családdal rendelkező ember, a veszekedések és intrikák elkerülése végett már réges-rég jól bevált módszerként használ, vagy amit esetleg nem használ, azt az etikussága miatt nem használja. Gondolok itt a “hogyan derítsd ki, hogy a párod valójában megcsal” fejezetre, ahol egy blöff szintű meggyanúsítás után, a reakcióit figyeled a másik félnek. Ha tagad, majd közvetlenül utána békülő és jó kedvvel fordul felénk, akkor biztosak lehetünk  benne, hogy “valaki megdézsmálta a mézes-csuprunkat”, ha pedig felháborodottan elküld az anyánk rektuma irányába, akkor biztosak lehetünk, hogy a másik fél hűséges volt, illetve hogy mind a két esetben egy igazi önértékelési problémákkal küzdő seggfej voltál.

Ha egy ilyen után nem rúgnák szét a seggemet otthon, akkor muszáj lenne nekem valami grúz medve-asszony-embert felfogadnom hogy tegye meg a feleségem helyett.

Szóval olyan ez mint Szabó Péter a szegény ember brájentrészije, aki már 100x halott közehelyeket elpuffogtatva, azért százból egyszer tényleg tud újat mondani.

De jöjjön a második rész.

Ez a két fejezet, abból a szempontból releváns, hogy az emberek megértésének tudományát próbálja átadni, de a két fejezet ezen felül semmilyen összefüggésbe nem hozható. Picit olyan ez mint amikor a 2107-es zsiguli használati útmutatója a kelleténél vékonyabbra sikerült és a gyárban hozzácsaptak még pár oldalt a T34-es harckocsi karbantartási utasításából is.  

Na de miről szól?

Ahhoz ad támpontot, hogy egy bizonyos üggyel kapcsolatban, hogyan tudod felmérni a másik ember belső motivációját, illetve azt, hogy mennyire lesz együttműködő a későbbiekben

A könyv három aspektusból vizsgálódik, mindegyik ismérv két-két állást tud felvenni:

  1. önbecsülés: alacsony, magas
  2. adott ügyben való motiváltság: alacsony, magas
  3. hangulat: rossz, jó

Avagy egy magas önbecsüléssel rendelkező ember kevésbé motivált abban, hogy alantas dolgokba belemenjen, és még ha jó a hangulata, akkor biztosak lehetünk, hogy ha láthatóan jó ügy mellett állunk, akkor támogatásáról fog biztosítani.

Ezt pár példán szemléltetve meg is mutatja, ami egyébként tényleg érthetővé teszi ezt az osztályozási rendszert.

Verdikt:

A könyv nyelvezete kicsit nyögvenyelős, ezt általában akkor tapasztalom, amikor a fordítónak nem asztala az adott könyv tartalma, de ennek ellenére minden fejezet megérthető, szemléletes példákon keresztül mutatja be a különböző módszereket, így amit meg lehet belőle tanulni, azt tényleg gyorsan el tudod sajátítani. Emberek kategorizálásához azért találkoztam kidolgozottabb módszerekkel, beszélek itt az NLP-ről amihez több ezer oldalnyi könyv íródott, vagy ami nekem eddig legjobban bevált az enneagram elemzésről, amihez szintén jó pár tucat könyv társul, így bármilyen mélységben magadévá teheted az adott módszert.

Tartalom: 6/10

Érthetőség: 7/10

Olvasási élmény: 5/10

Az Édesvíz kiadó feltett 18 oldalt ízleítőnek, amit itt el is tudsz olvasni: Link