In medias res! Az ingatlan.com újítása röviden: a “minden ingatlan egyszer” (mi1x) nézetben ezentúl az látszódik a találati oldalon, aki a legtöbbet fizeti, az összes többi licitáló rejtve marad, amíg az érdeklődő le nem nyitja az azonos ingatlanokat tartalmazó fület.

De nézzük, mit mond a GVH az erőfölénnyel való visszaélésről:

azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben,

Nem vagyok jogász, így nem tisztem eldönteni, hogy ez kimeríti-e ezt a passzust, de ez áll a legközelebb a fenti újításhoz. Viszont annyit mindenképpen kinézek a com-ból, hogy az újításukat megfelelően körüljárták jogászokkal, így tökéletes magyarázatuk van arra, hogy miért nem ül.

Viszont amire nagyon hasonlít, az egy 1971-ben publikált kísérlet, ami megalapozta a játékelméletet.

Ez pedig a dollár árverés.

A dollár árverés: a kísérlet egy egyszerű játékon alapult, ahol Shubik (a kísérlet kitalálója) általában házi bulikon egyetlen egy dollárt ajánlott fel 10 centért cserébe. A szabály egyszerű volt, aki a legtöbbet ajánlja az 1 dollárért azé a dollár, viszont a csavar annyi volt, hogy az utolsó felül licitált játékosnak is ki kellett fizetnie az általa felajánlott összeget.

A játékot általában többen kezdték, de két egymásnak feszülő résztvevő fejezte be. A kísérletek azt mutatták, hogy egyetlen egy dollárért a két játékos összesen majdnem 7 dollárt fizetett, pontosabban a nyertes 3,4 dollárt, a 10 centes licitlépcső miatt a vesztes pedig 3,3 dollárt.

Amíg el nem érték az 1 dolláros határt, addig a nyereség iránti vágy hajtotta a licitálókat, miután átfordult veszteségessé a licitálás, már a károk minimalizálásán volt a hangsúly, hiszen a nyertes a megnyert 1 dollárral tudta csökkenteni a veszteségét.

A com valami hasonlót talált ki, hiszen a mi1x nézetben a legtöbbet fizető mindent visz, az összes többi, pedig semmit.

Ilyenkor jön az, hogy “de ha lenyitod az azonos hirdetéseket tartalmazó fület, akkor ott lesz a többi licitáló is”

Ez az érvelés szerintem nem állja meg a helyét, elég ha csak a keresőoldalak világát nézzük meg, ahol ha egyenértékű lenne az első találattal a 4-5. találat, akkor senki nem fizetne a google-nek a találati hirdetésekért, elég lenne a keresés-optimalizálás, de ez nem így van.

A licitálásnál felmerülő veszteség iránti félelmet hasonló okok táplálják, persze még sem ugyanaz. A dollár árverésnél kötelezve van a vesztes, hogy fizessen, és ebből adódik hogy a veszteséges 1 dollár fölötti licitnél tovább licitál. A com rendszerében a százezres jutalék ösztönöz, pontosabban az, hogy egyetlen egy ember fogja eladni az ingatlant és annak köszönhetően, hogy bizonyos területeken a com szállítja a vásárlók 70-80%-át, egyenlő a lábon lövéssel az, ha nem hirdetsz rajta. Pontosabban hirdetsz rajta, de még sem jelensz meg.

Nem ennyire drasztikus a helyzet. Pontosabban a com adatai szerint.

Ugyanis a minden ingatlan egyszer nézetet egyelőre a felületen böngésző vásárlók kis százaléka használja, így a licitáló ingatlanosok, pontosabban az alul maradt kollégák, a keresések kis százalékában maradnak rejtve.

Arra statisztika sajnos nincs, hogy a tudatosabban kereső vásárlók, nagyobb arányban használják-e az mi1x nézetet, mert mondjuk az sem egy felüdítő élmény, hogy a többi nézetből érkezik a leadek 80%-a, de a vásárlásokat a tudatos 20% intézi, akiket csak a mi1x nézetben lehet elérni.

Rengeteg kérdés és bizonytalan megállapítás köröz az újítás környékén, egyben viszont megállapodhatunk, ha két képzeletbeli ingatlanos 1000 és 990 ft-ot költ naponta ugyanarra az ingatlanra, akkor a mi1x új szabályai szerint a kapott szolgáltatás között nem 10 Ft-nyi lesz a különbség.

Hogy szépítsem a dolgokat, és objektívebb legyen a cikk, pár dolgot a végére leszögeznék.

  1. Kizárólagos szerződésnél ezek a gondok lekerülnek az értékesítő válláról.
  2. A com nem trükköknek köszönheti, hogy piacvezető, hanem annak, hogy iszonyat pénzeket költ a fejlesztésekre, százmilliókat önt évente a google-be, és nagyjából annyi emberrel dolgoznak, mint a piacon fellelhető konkurencia együttvéve.
  3. Akinek a comnál elköltött pénz gondot okoz, az ne ingatlanozzon!

Összegezve a leírtakat: lehet hogy minden egyes elköltött forint, amit a comnál hagyunk 1000x megtérül, de az új rendszer a verseny egy apró szegletében aránytalanságot hozott létre, amit joggal kifogásolnak sokan.

Ez olyan, mint amikor az ember ezreket spórol egy nagybevásárláson, de a hazavitt 40 forintos kiflibe belesütnek egy kabócát. Valahogy nem lesz felhőtlen az embere öröme!

Az ingatlan egyszer nézet szerintem jó, és a vásárlóknak igénye van egy ilyen újításra és az eltörölt arányos megjelenés szerintem korrekt volt, a mostani nem az.