A címadás ennél lehetne sokkal szerényebb is, de nagyképűbb is. Ugyanis a kéglit első mutatási napon az első vevőnek adtam el, de 1,5- 2 héttel a meghirdetése után.

Hol volt a ház és mi is volt ez?

Ez egy tőlem és a “vadászterületemtől” igen távol eső kádárkocka volt. Még a megye se stimmelt, mert Székesfehérvár külső részén található.

Akkor miért vállaltad el?

Egyrészt egy tumblr-es haverom kéglije volt, másrészt az M7-esen kb 25 perc autózással megközelíthető az irodámtól, ami harmad annyi idő, mint csúcsban Újbudáról Óbudára átérni. Harmadrészt a vidéki kollégáktól hallott “nálunk ez nem működik” alaptézist szerettem volna megcáfolni. 

Mi volt a terv?

Egyrészt nem egy nagy értékű kégliről beszélünk, így az időgazdálkodáson sok múlott, hogy egyáltalán megérje elvállalnom. Lehet, hogy nem volt túl messze, de én mostanában azt is szoktam nézni, hogy a korlátozott munkaidőmet mire fordítom. És itt Budapesten az az összeg, amit ezért a házért kértünk, egy garzonnak a felére lenne elég.

Az elején tudtam, hogy mindennel együtt 5-6 leutazásba bele kellene férnie az eladásnak.

  • egy a szerződésre, ahol lefotózom és felmérem az ingatlant
  • 2-3 leutazás a bemutatásokra
  • egy a lehetséges második körre, amikor elhoznak a jövendőbeli vásárlók egy szakembert
  • egy a vételi szándéknyilatkozatra, ahol foglaló-részlet is átadásra kerül
  • és egy az adásvételre

Ez egy nem túl pesszimista forgatóköny alapján elgondolt eladás lépései, ennél pesszimistábbnál plusz bemutatási napokat is lehetett volna felszámolni és esetleg arra is, hogy az első áralkuba bocsájtkozó vevőnek nem adom el, így a második körös megtekintésből és az utána lévő lépésekből továbbiakat lehetett volna betervezni, de 12 évvel a hátam mögött, bíztam magamba, hogy jól fel tudom mérni a meló méretét.

A poént persze már most lelövöm, mert összesen 3 leutazásba belefért a teljes eladás.

  • egy ment el a szerződés/felmérésre
  • egy a bemutatásokra
  • és egy az adásvételre

Szintén már az elején a jól megtervezett időgazdálkodásnak köszönhdtően, kapóra jött, hogy nem kaptam rögtön kulcsot a lakáshoz. A tulajdonos pécsi volt én budapesti, a kégli meg fehérvári, így 2 hét telt el, mire a hirdetéstől számítva ügyfeleket tudtam levinni. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy én sem sitettettem a kulcs megszerzését.

Ugyanis az volt a terv, hogy az első 2 hét összegyűlt vásárlóit, egyetlen egy szombati napra szervezem le.

Sok minden indokolta.

  • Egyrészt a sokat emlegetett időgazdálkodás,
  • az esetleges licitverseny kialakítása
  • nagyjából 2-3 hét kell az összes szóba jöhető vásárló eléréséhez
  • Cialdini által definiált hiány elvét, így tudtam leginkább kihasználni

Hogy a terv működjön, két feltételnek maradéktalanul teljesülnie kellett.

A tűpontos árazásnak, és a kiemelt/kizárólagos szerződésnek.

A nem megfelelő árazásnál, csak “csöpögtetve” jöttek volna ügyfelek, ami szétbarmolta volna az időbeosztásomat és elporlasztotta volna arra az esélyt, hogy több ügyfél egyszerre akarja megvásárolni a kádárkockánkat, ami egyenes út a licit felé.

A kizárólagosság pedig ahhoz kellett, hogy ne legyen egy ügybuzgó értékesítő, aki nem megfelelő bemutatással, vagy ügyvitellel, kilövi az ügyfeleimet, illetve azok a motivált vásárlók, akik megkerüléssel, vagy lefizetéssel akartak előnyhöz jutni, azok ugyanúgy egy csapatban mérkőzzenek meg a többi vásárlóval, így növelve az esélyt a jó áron való eladásra.

A dolgok mégjobban sültek el, mint terveztem. Az első mutatási napra 11 érdeklődő gyűlt össze, és az első vásárló alku nélkül tett ajánlatot, amire a harmadik megtekintő fél milliót rákínált. Hozzáteszem a harmadik megtekintő pont meg akart kerülni, és a szomszédok segítségével megszerezte a tulajdonos telefonszámát, aki azonnal hozzám irányította, így a sztori végére legalább 1,5 millióval sikerült jobb ajánlatot kapnia, mintha leült volna megegyezni vele.

A fennmaradó 9 megtekintő közül voltak akik pozitívan nyilatkoztak az ingatlanról, viszont nem akartak és nem is tudtak beszállni a licitversenybe.

Az eladás végül 1 millióval a meghirdetett ár fölött realizálódott. A piac is kezdett kimerülni vásárlókból, mert már nem akkora számban jelentkeztek, mint a legelején. 

Szóval sztori itt ért véget, a megfelelően realista tervezés egy optimista befejezéssel zárult.

Az eladásról készítettem egy vlogot is, amit itt tudsz meglesni: