Asszem, ma a Nautilusz nyomába szegődünk és mélyre vezetem a blogom olvasóit.
A tapasztalatom azt mutatja, hogy az értékesítés egy része, a tudatlanságból fakadó hiátusok betömésével foglalkozik. Az ellenállások, két okból szoktak táplálkozni, vagy valós félelmek, azaz egy inkorrekt szerződésből, vagy egy olyan félelmen, ami a megfelelő tudás hiányából származik. Mind a két esetben az általános igazságérzet dönti el, hogy miből fakadhat egy ügyfél aggálya. És itt jön az az elcsépelt duma, hogy hinni kell a termékben, ami nem azt takarja, hogy reggelente egy mécsessel kell áldozni a nagy “Sales isten” oltáránál, hanem józan ésszel és szívvel eldönteni, az amit el akarunk adni, valóban hasznos a másik félnek. Nyilván el lehet anélkül is adni bármit, de ha az illetőnek minimális önbecsülése és lelkiismerete van, akkor a reggeli fogmosásnál nehéz lesz a tükörbe bele bámulni.
Ezt csak azért fektettem le, mert az ügyfelek 95%-ban, vagy a mi hibánkból (szart akarunk rájuk sózni), vagy tudás béli hiányosságból akarnak kihátrálni egy tranzakcióból, ami lehet egy szerződéskötés, egy csomag kávé eladása, vagy akár csajozás. Meggyőződésem hogy a csajozás/pasizás is értékesítési metódusokkal leírható és megfejthető egyszerű tranzakció. Sajnos/szerencsére mire jó értékesítő lettem, ezt gyakorlatban már nem tesztelhettem le, hiszen a magam “akkor még” oktondi módján sikerült életem párját megtalálnom.
Na de mi van az 5%-kal? Mindenki találkozott már olyan emberrel, aki tisztában van egy adott helyzet tökéletes felméréséhez szükséges adataival, de ennek ellenére a mi segítségünket kéri. ÉS mi segítünk. Először 1 megoldással, majd 10-zel. És mindenre meg van a válasz, hogy miért nem. Az egyik ilyen alapeset, a “rossz a párkapcsolatom, mit kellene tennem”. Majd a válasz: kilépni, felfrissíteni, megoldani, belépni, hármasban, négyesben, a focicsapattal, a felvidéki traktoristákkal, majd a legvégén a jó anyáddal! Persze a megoldások mindannyiszor elvetésre kerülnek és minden elvetés után újra megfogalmazva feljő az eredeti kérdés. És egyre jobban te is érzed a kétségbe esést. Csak egy a gond. Az “is” itt egyáltalán nem ül. Ő igenis elégedett a helyzetével, viszont te a sajátodéval egyre kevésbé.
Eric Berne-nek a tranzakció analízis atyjának ez az egyik alap példája. Az ember általában minden érintkezésben pozitív végeredmény elérésére játszik. Nem akarok mélyen belemenni, mert nem is tudnék. Mindenesetre egy probléma megszűnését, vegyük mondjuk 2 pontnak. Az érthetőség kedvéért 1 pont az 1 nugáttal töltött téli fagyi elfogyasztásakor érzett boldogságnak felel meg. Azaz ha kihullik az életünkből ez a probléma, akkor van két nugátos téli fagyinyi boldogságunk. De ha velünk foglalkoznak, és minket istápolnak az találkozásonként és segítségenként egy fél nugátos téli fagyi. Persze általában bármilyen ehhez hasonló problémával, (rossz párkapcsolat, milyen autót vegyek, hülye a főnököm, miért nem hülye a főnököm) az érintett road show jelleggel a teljes baráti kört végig haknizza, a végeredmény egy kisebb UAZ-nyi tölcséres boldogságpont. Ugyan fenn áll továbbra is a probléma, de ki nem szarja le, ha raklappal majszolhatod a barátok által összehordott nugátot. Ezeket az embereket szokták energia-vámpírnak hívni, pedig nem az energiánkra vágynak, csak egy kis többlet boldogságra.
De akkor mit kellene tenni ezekkel a nugát-vadászokkal? Egy egyszerű kérdés a megoldás. És mihez fogsz most kezdeni? Hogy gondoltad ennek a megoldását? A laszti visszakerül hozzá és sokszor elkezdik maguktól megoldani a problémájukat, csak bólogatva végig kell hallgatni. Vagy elkezded elmesélni ezt a nugátos sztorit, amitől egyből hátast fog dobni és miután belezavarodtál, magadra hívod a rohammentőket, súlyos elmezavar megalapozott gyanújával.
És a végén álljon itt egy sztori, amiről ez az egész eszembe jutott.
Egy ember fuldoklott a tengerben.
Arra ment egy hajó, és azt mondták neki:
“Nem kell egy kis segítség?”
Ő azt válaszolta: “Nem, köszönöm. Isten majd megment.”
Aztán arra ment egy másik hajó. Azt mondták:
“Nem kell egy kis segítség?”
És azt mondta megint, “Nem, köszönöm. Isten majd megment.”
Később aztán megfulladt, és a Mennyországba került.
Azt kérdezte, “Istenem, miért nem mentettél meg?”
Isten azt felelte, “Két nagy hajót is küldtem érted, te bolond.”
